A pénteki pozitív élmény után egy - mindennapos - negatívabb... Persze, lehet, csak én látom rosszul. Az anya- és apatigrisek biztos nem adnak igazat. Nem is nekik írom, csak úgy magamnak jegyzem meg. :) Szal: Megint a 3-as metró. Reggeli szokásos őrület, a 8 óra előtti. (Milyen jó volna, ha a suli fél 9-kor kezdődne, akkor a 8-as munkakezdők és a 8-as iskolakezdők nem egyszerre nyomulnának, és a sok álomszuszék ráhúzhatna még fél órát - vagy esetleg azt a fél órát rászánná a fogmosásra, vagy esetleg hajmosásra.) 7 év körüli iskolás gyerek, leragadó szemmel beszáll, nagyapja kíséri. Nagypapi cipeli a táskát. Kölyök tipródik, körülnéz miden irányba, aztán nyafog: "nincs ülőhely" Középkörú hölgy felpattan, kis szarzsák leül. Agyam elszáll... Ha még a papó ült volna le... És egyre több az ilyen. Szerintem egy 7 éves gyereknek már saját magának kellene figyelnie, hogy kinek adhatja át a helyét. De nem: csinálják a cirkuszt, hogy nincs hova ülni... És tök hangosan. Sok esetben még a szülő is rákontráz, hogy "itt fogjad, itt kapaszkodj jó erősen, Bendegúzka" (vagy Elődke, vagy Bercelke, vagy valami hasonló, manapság nagyon menő, lehetetlen név), és addig tologatja a kölyköt előtérbe, meg tereli magukr a figyelmet erőszakosan, amíg valaki fel nem áll Nekik. Marhára el vannak kapatva szerintem ezek a gyerekek... És ez az alvajáró még kb. kivétel is volt, mert nem autóval fuvarozták be a suliba, ahogy egy csomó társát... 12 évesen nem talál be az iskolába, kísérgetni kell, hozni-vinni, nem tud magának megkenni egy kenyeret, felmelegíteni a kajáját... A mi korunkban máshogy volt... :) Én nem csodálkozom, hogy aztán egyre nő a "más"-ok száma...