De jó, vasárnap is megyek Rexbe sétáltatni! 
Igaz, nagy kedvencemet, Akelát, nevével ellentétben - a két év körüli - a malamut fiút, valaki örökbefogadta előttem (aminek azért örülök - mert sokáig tartott volna Emberemet meggyőzni arról, hogy ezt mi tegyük -, így már legalább gazdis), de újra láthatom Gullivert, és vihetem egy körre. Ő (is) nagyon jó fazon, formára inkább hiéna, mint kutya, ezért is imádom őrületesen. Talán az idő is jó lesz. :) Már nagyon várom.
Ja, igen, mióta nem írogattam, volt egy Karácsony meg egy búék... Minden a szokásos mederben folyt. Vetélkedő nyereményekkel, ajándékozás, Szilveszterkor kolbászolás (jaj, egy vega írhat ilyet?) a városban, egyszerre két parókával a fejemen (mégis lefagytak a füleim, néha megváltás volt a metróra felszállni és kiolvadni). Koccintás és alvás. Számomra nem jelent semmit az év utolsó napja, nagyon izzadságszagú. Ha akarom, jan 9-én rúgok be, és érzem jól magam, vagy március 27-én... vagy bármikor, akár egymás után többször is, leginkább annyiszor, ahány Bulizz okosan kapszulára nem sajnálom a pénzt. Nem voltam hangulatban, mióta Rocko rájött, hogy 13 éves, ideje megöregedni, és úgy viselkedni, mint egy öreg kutyának, nem enni semmit, erőszak árán sem, nem sok mindenhez van kedvem. 2-3 hete bent lakik a szobában, fexik, szomorúan néz, és fogy-fogy-fogy. De 1-2 napja begyűjtöttem Neki valami étvágygerjesztőt (nem tudom, hogy nem jutott előbb eszembe), most van némi javulás, elfogadott egy kis sült csirkemájat, és egy fél alutasakos macskakaját (de lehet, csak az irigység dolgozik benne, hogy a macskáknak kevesebb jusson)... Remélem, még egy kicsit összeszedi magát.
Hiába, nem tudok elszakadni az állatos mondanivalótól: Asamoah Gyan úgy néz ki, szerelmes :) Hajaj... Ha nem végzünk gyorsan ivartalanítást, ismét nagymama leszek. 4 helyről is csapják Neki a szelet, nem biztos, hogy Diego Forlán lesz az apuka... Nem is tudom, mit fogok csinálni a macskákkal. Ha Diego az apa, akkor sakkfigurának jók lesznek.
Befejezem a jelnyelv tanulást is, nincs kedvem hozzá, béna vagyok, most nem okoz örömet, és az arra fordított időt is inkább szeretném az állatokkal tölteni. Majd később talán visszatérek az iskolapadba, de most kell egy kis szünet, hogy ne csináljak semmit, csak olvasni, olvasni, olvasni, és rejtvényt fejteni... Hogy ne kelljen arra gondolni, nincs kész a leckém, mindjárt itt a vizsga... Olyan most, mintha szabad lennék :) Persze, tudom, hogy 3 hét múlva már nagyon fog hiányozni, de "csak az itt, csak a most" :).
Jaj, utazunk Rómába is :) Muterom még sosem repült, ezért kareszra egy hétvégét kapott tőlünk ajándékba, ahova pesze, mi is elkísérjük :). Többet nem lehetett, mert nem hagyhatja egyedül sokáig az Öreg Harcost, a macskákat stb. :) Már előre félek a repüléstől. De remélem, a város sok élményt fog nyújtani, az időjárás kegyes lesz, és hogy sok látnivaló bele fog férni ebbe a rövid időbe. És azt is remélem, hogy amíg távol leszünk, a macskáimat senki nem mérgezi meg, úgy találom őket, ahogy hagytam :) És előre is kösz a tesóméknak, hogy felmennek megetetni őket :)
Egyelőre ennyi...