Piercing!
Ma a szokottnál később indultam, és a Zugló vasútállomásnál is csak a 4. Expresszre tudtam felszállni. Akkor még bosszankodtam miatta, mivel nem tudtam, hogy ez lesz az én nagy szerencsém! :)
A Móricz után, látok a leghátsó ajtótól előrébb jönni egy csajt. Hű, milyen ismerős, mondtam magamban. Szőkésbarna hosszú göndörkés haj, kedves arc. Kerestem az orrának bal féltekán a kis csillogást. Kisvártatva fel is tűnt a kis ékszer. Ez Piercing, és a szívem hevesebben kezdett dobogni. Nagyon nézte a villamos megállót, gondolom azért, mivel vagy a Móriczon vagy pedig a Kosztolányin szokott leszállni az Expresszről, és átszállni a villamosra. Még a mobilját is előtúrta az óriási barna bőrtáskájából, és nézett rajta egy időt. Aztán nagy nehezen felém fordult. Nem bírtam, nem nézni Őt. Hisz Ő Piercing, legalábbis én így hívom magamban. Annyi bátorságot még nem sikeredett összegyűjtenem, hogy odamenjek hozzá és megkérdezzem mi az igazi neve. Bár ma álltam ehhez a legközelebb. Mikor észrevett, láttam rajta, hogy gondolkozik. Leesett neki, hogy már ismer, hisz egy nagy mosolyt intézett felém, ezt viszonoztam is. Nem igazán szoktam tudni így idegenekre mosolyogni, de felé meglehetősen könnyen ment. Viszont ezek után, talán mert már majdnem a megállóba érkeztünk és koncentrált, hogy leugorjon, és a villamosmegállóba siessen, vagy mert nem kívánt velem további kontaktust folytatni, nem nézett többet rám. Még egy kisebb fajta kedves mosolyt küldtem neki, de szerintem nem vette észre. Lehet csak nevetett rajtam, mert valami vicceset vett észre, amit én nem. Persze én inkább azt szeretném hinni, hogy megismert. Ami nem lenne csoda, hisz már ezt megelőzően öt alkalommal láttam, ebből egyet kivéve ő is észrevehetett, hisz együtt utaztunk. A legelső közös utazásunk alkalmával egyfolytában nézett! :$ Ilyen ezelőtt még nem fordult elő, általában mindig én nézek, és max egy-két alkalommal pillantanak rám. De ő merőben más volt. Azóta keresem minden egyes 7E-13E buszon utazásom alkalmával. (2010.05.12, 2010.05.15, 2010.05.21, 2010.05.25 Épp a 49es villamos megállójában várakozott., 2010.09.07 Délután véletlenül vettem észre, rálépett a lábamra, én meg véletlenül leszállásnál meglöktem, mindketten elnézést kértünk a másiktól.. Számomra emlékezetes volt., 2010.10.20) Már azon voltam, hogy leszállok vele, és a megállóig elkísérem, és megvárom vele a villamosát. De mire elszántam magam, már késő volt. :( Viszont rám mosolygott, ez talán pozitív jelnek is vehető. Én talpig feketében, acélbetétes cipőben, fekete farmerben, és a fekete hosszú vászonkabátomban álltam a forgóban. Alatta bár nem látszott, de fekete ing és fekete pulóver volt. Ő kék farmerben, világos színes mintás felsőben volt, rajta barna bőrkabátot viselt. Fajén szürkés vászonkalap. Az összhatás nekem nagyon tetszik. Mintha egy világosbarnás sál is lógott volna a nyakában. Mindig is tetszett a megjelenése, az alakja, az arca, a haja. Örömmel ismerkednék Vele. Reményekkel telve várom a következő utazásunkat, Együtt! :$