Dolgozzunk hiperben! Az árufeltöltő feladatai

Az előző részben a kereskedelmi munkával foglalkoztunk, azon belül is a munkaidővel; most azt fogjuk megvizsgálni, hogy mivel foglalkozik az alkalmazott a hiperben (munkaidőn belül).

Az alkalmazott legfontosabb és elsődleges feladata az árufeltöltés, azaz az áru kijuttatása a raktárból és a polcokra való feltöltése (ebből kifolyólag hívják a hiper dolgozóit árufeltöltőnek, habár ez az elnevezés megtévesztő, mivel ennél több dolga van egy alkalmazottnak; erről azonban később). Az áru feltöltéséhez lehet különböző segédeszközt használni, például béka, fellépő, stb. Az alkalmazottnak ügyelnie kell arra, hogy az árufeltöltéssel ne okozzon fennakadást a vásárlásban (például ne zárjon le egy sort), s a szemetet is megfelelően el kell helyeznie. Az árufeltöltéssel kapcsolatos a raktár rendbentartása is, mivel a már ki nem férő árut megfelelően el kell helyeznie, s az esetlegesen kiférő áruhoz is hozzá kell férnie. Ehhez szükséges a raktárban a raklapok megfelelő átforgatása, fel- illetve letargoncázása, a targoncázáshoz pedig a raktárfolyosók tisztán, raklapmentesen tartása, valamint a szemét elhelyezése a megfelelő konténerben.

Az alkalmazott második számú feladata az osztálya rendben tartása, tisztítása és rendezése. Bizonyos időközönként végig kell menni a sorokon, helyre kell pakolni a termékeket, össze kell gyűjteni, meg kell javítani vagy leselejtezni a megrongált termékeket, át kell vizsgálnia a polctetőn található készletet (ha van). A rendezés során felmerülő fogalom a facing, ami azt jelenti, hogy ha egy polcon csak kevés található egy adott termékből, akkor azt előre kell húzni a polc elejére, hogy olyan hatást keltsen, mintha tele lenne.

A címkézés és a megfelelő táblák kirakása is az alkalmazott feladata. Egyrészt az árváltozásokat kell kezelnie, másrészt a hiányzó címkéket ki kell nyomtatnia, s ki kell helyeznie (mindezt célszerű a rendezés alatt). A meglévő cimkéket is ellenőrizni kell bizonyos időközönként, hogy jó ár szerepel-e rajta. Mindez azért fontos, hogy az áreltérésből adódó esetleges vásárlói kifogásoknak elejét vegyék.

Utoljára, de nem utolsósorban az alkalmazott feladata a vevő segítése, kiszolgálása is. Ez a funkció területenként változó: élelmiszer-területen inkább az árufeltöltés dominál, de nem-élelmiszer területen jelentősen nő a vásárló tájékozódási igénye, s ezáltal ott erre is figyelmet kell fordítani. A háztartási felszerelésen, az elektronikán, s a bútoron pedig az árufeltöltés szerepe minimálisra csökken, s a vevő kiszolgálása az elsődleges feladat; nem véletlen, hogy az itt dolgozókat eladóknak hívják, s sokszor magasabb bérük is van, mint az árufeltöltőknek. A telefonon felmerülő kérdések megválaszolása is sokszor az alkalmazott feladata.

Vannak speciális feladatok is, amik egy-egy időszakhoz köthetőek: például minden reggel vagy este a visszáru (a vevők által szanaszét hagyott áru) szétválogatása, s visszavitele; évente kötelező leltár, s ezen való részvétel; extra kihelyezések (például bejárat) építése és lebontása, a szállítói visszáru kezelése, stb.

A kasszázás az alkalmazotti munka egy speciális területe, s ezen belül is vannak (al)területek: például a vevőszolgálat, az üvegvisszavétel, a hitelintézés, vagy a házhozszállítás intézése. A pénztárosoknak nincs olyan sokrétű feladata, mint az árufeltöltőknek; nekik egy dolguk van: a blokk hiánytalan, precíz kiállítása, s az ezen szereplő összeg pontos beszedése.Vannak speciális munkák is, például az igazgatás (például személyzeti osztály, kontrolling), az áruátvétel, a dekoráció; nekik mind-mind egyedi munkakörük van.

Gondoltad volna, hogy egy egyszerű alkalmazottnak ilyen sokrétű feladatköre van?