A villamosok már járnak a Szabadság hídon, az autók még nem. Lehet, nem is kéne járniuk ott a négykerekűeknek? Lehet, hogy a - "leánykori" nevén - Ferenc József hídból egy gyalogos-kerékpáros-villamosközlekedéses hídat kellett volna kreálni? Nézzük meg, miért!

Amikor a 90-s évek közepén a Váci utca déli részét is sétálóutcává alakították, a korzós belváros (Vigadó tér/Erzsébet tér-Vörösmarty tér-Váci utca és még egyéb utcák) a Fővám térig lett húzva, a turisták által is kedvelt Nagyvásárcsarnokig. Ha hozzveszzük, hogy közben a Ráday utca is megújult, a Közraktár utca is megújul, még délebbre haladva a Nemzeti színházig új épületek, parkosított területek sorakoznak, akkor lehet látni, hogy kisebb megszakításokkal akár a Belvárostól a Nemzeti Színházig kellemes környezetben sétálhatunk, vagy kerékpározhatunk. Sokszor lehet hallani, hogy Budapestnek is kéne egy sétálóhíd, mint Prágában a Károly híd. A mi belvárosi történelmi hídjaink többsége (Erzsébet, Lánc- és Szabadság híd) függőhíd, ellentétben a Károly híddal, amely magas pillérek nélküli ívhíd (a Margit híd ilyen). Melyik lehetne gyalogos híd? Az Erzsébet és a Margit híd szélességének nagy szerepe van az autóforgalomban, inkább a másik kettőt nézzük meg! Általában a Lánchídat szokták emlegetni, amelyikből lehetne sétálóhíd. Azonban mindkét lábánál egy körforgalom van, sőt, a budai oldalon ott az Alagút is. Az autós forgalom ide inkább illik, mint a már említett körülmények miatt a Szabadság hídhoz. Ha a kerékpáros közlekedést nézzük, a Váci utca és környékének sétálóutcáiban lehet biciklizni (Dunakorzóig, Erzsébet térig), ha áthajtunk a Szabadsághídon, akkor ott a Duna melletti kerékpárút, a Gellért-hegy, de még a Bartók Béla úton is lehet kerékpározni a járdán (elég széles hozzá) egészen a Feneketlen-tóig. De gyalog érkezve a Belváros felől, a Szabadság hídon átkelve egy kellemes sétát lehet tenni a kerékpáral járható, elöbb említett utakon.