Elsősegély Egy felmérés szerint a magyar autóvezetők 90 százaléka nem ajánl fel segítséget sérülteknek - a hazai elsősegélynyújtás hajlandóság katasztrófális.

Súlyos sérülésekkel szállították kórházba múlt csütörtökön este egy férfit Kecskeméten, miután az őt elgázoló személygépkocsi vezetője segítségnyújtás nélkül hagyta el a helyszínt. Életét vesztette egy 15 éves lajoskomáromi lány, akit a településen vasárnap hajnalba gázolt el egy autós, aki szintén elhajtott a helyszínről. A kiérkező mentők már hiába próbálták újraéleszteni a tinédzsert.

Ez csak az elmúlt néhány nap "termése", a hírekben gyakran hallunk és olvasunk cserbenhagyásokról, a segítségnyújtás elmulasztásról. Sokszor pedig életet menthet baleset esetén az idejében érkező segítség.

Kellene, de nem segítünk

Magyarországon a balesetek mindössze 2,5 százalékánál történik elsősegélynyújtás a mentő kiérkezéséig.

Az emberek félnek attól, hogy többet ártanak, mint amennyit segítenek, holott a jogosítvánnyal rendelkezők egészségügyi vizsgát is tesznek, az új KRESZ pedig előírja, hogy a tőlük elvárható módon kötelesek segítséget nyújtani akkor is, ha járművüket nem érintette a balaset.

A legtöbb embernek azonban fogalma sincsen arról, mi a teendő, ha egy ájult vagy súlyosan vérző embert talál egy baleset helyszínén.

Évente 15 ezren sérülnek meg közlekedési balesetekben, és több százra tehető a halálos áldozatok száma. Sokszor perceken múlik az emberélet, de nem csak baleseteknél. Ha hirtelen szívmegállás következik be, az időben megkezdett újraélesztés az áldozatok 60 százalékát megmenthetné.

Elsősegély-oktatás

95 százaléka részesül valamilyen eslsősegély-oktatásban a lakosságnak Norvégiában. 85 százalék ugyanez az arány a szomszédos Ausztriában, valamint Németországban. 50 százaléknál alig valamivel többen sajátítják el ezeket az ismereteket hazánkban.

Baj van az elsősegélytudással

Dr. Hornyák István, a Semmelweis Egyetem ETK Oxiológia és Sürgösségi Ellátás Tanszék adjunktusa szerint az alacsony segítségnyújtási szándék mögött az elsősegélytudás gyengésége áll. A jogosítványt szerzők nem veszik komolyan a tanfolyamot - sokáig csak vizsgázni kellett, tanfolyamra járni nem volt kötelező-, ráadásul azoknál is megkopik a tudás, akik tiszteségesen elsajátították az ismereteket.

Gyakorlásra nincs lehetőség, a bizonytalanság pedig visszatartó erő. Az adjunktus felmérése szerint megkérdezzettjeinek csak 10 százaléka próbálna maga segíteni, és mindössze 38 százaléka hívna mentőt, ha látja, hogy baj van, holott válaszadóinak fele rendelkezik jogosítvánnyal.

Bűncselekményt követhetünk el

Ennek a való életben jogi következményei is lehetnek. Aki autósként balesetet okoz, majd nem áll meg, hogy ellenőrizze, történt-e személyi sérülés, és az milyen súlyosságú, az cserbenhagyást követ el, amely szabálysértési felelősségre vonást eredményez. Ez egy év szabadságvesztést vonhat maga után.

A segítségnyújtás elmulasztása súlyosabb vétség: akkor áll fenn, ha nem segítünk olyan semélynek, akinek élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Nemcsak vétkes járművezetőként, de utasként vagy gyalogosként is kötelesség segítséget nyújtani, ellenkező esetben a sértett halála esetén három, egyébként két év szabadságvesztés is sújthat minket. A saját magunk előidézet baleseteknél ez öt, illetve három év.

Krezinger Szonja

www.metropol.hu

Egyperces

Tanítani kellene

Dr. Hornyák István, a SOTE ETK Oxilológia és Sürgösségi Ellátás Tanszék adjunktusa

A hazai elsősegély-nyújtási ismeretek nem elégségesek. Miért?

-A PhD-értekezésem foglalkozott az elsősegély-nyújtási attitűddel és tudással pedagógusok, tanítóképzős főiskolások, gyerekek, laikusok, egészségügyi dolgozók bevonásával. Nem védeni akarom magunkat, de általában a jóléti társadalmak egyik problémája, hogy az elsősegélynyújtásban nem vagyunk gyakorlottak. Ez városi probléma is. Vidéken magasabb a segítségnyújtási hajlam.

Nemcsak tudásról, hanem hajlandóságról is szó van.

-A felmérésben részt vevő laikusoknak öt egyszerű, segítségnyújtási helyzetre kellett írásban válaszolniuk. Az elsősegélynyújtást tanuló gyerekek is jobb eredményt értek el náluk. Az ilyen helyzetekre a felnőtt lakosság többsége úgy reagál: elájulok, nem bírom a vért. Felnőtt embertől ez nem fogatható el.

Honnan rendelkezne ilyen ismeretekkel az, aki nem vizsgázott ebből?

-Az alapvető elsősegélynyújtási ismereteknek az iskolai tananyagban lenne helyük. Bekerült a Nemzeti alaptantervbe is, de aztán ki is került onnan.

Mit tegyen az, aki segítségre szoruló embert lát?

-Vegye a bátorságot, és nézze meg, hogy baj van-e. Ha igen, akkor a segítségnyújtáshoz bizonyos fogásokat ismernie kell, például a stabil oldalfektetést. A Vöröskereszt tréningjein mindez megtanulható.

K.Sz.

Forrás: METROPOL 2012. szeptember 13. csütörtök www.metropol.hu