Magyarország

Közép-Európa egyik legrégebbi államisággal rendelkező országa. Területének legnagyobb része síkság, amelyet kisebb hegységek tagolnak, Az országot a Duna folyó szeli át, amely szigeteket ölel át. Magyarország lakossága túlnyomó része magyar nemzetiségű. Még a romák szám aránya jelentős, a svábok, szlovákok, románok, szerbek és horvátok kevesen vannak. Az ország legfontosabb ágazata az ipar, de igen jók a mezőgazdasági adottságai. A sík területek legnagyobb része már régóta szántó vagy legelő. A Duna keleti részén elterülő Alföld legnagyobb része mezőgazdaság alá volt terület.

Magyarország az elmúlt ezer év során több ízben is elveszítette, illetve visszanyerte függetlenségét. Az ország déli és középső része sokáig török megszállás alatt állt, más területeket pedig a Habsburgok hajtottak uralmuk alá. Az első világháború után vált ismét független állammá.

Budapest

 A Duna folyó által elválasztott Buda és Pest városa 1872-ben egyesült. Budapest történelmi szépségeket felvonultató modern világváros, közel kétmillió lakosával. Legszebb épületei közé tartozik a Budai Vár és az Országház épülete.

Halászbástya

Széchenyi lánchíd

 Az első állandó hidat, amely Budát és Pestet összekötötte, 1839 és 1849 között építették Széchenyi István gróf kezdeményezésére. Az eredeti vasszerkezet tömege 2139 tonna volt. A híd tragikus módon áldozatul esett a második világháborúnak, így újra kellett építeni. 1949-ben adták át ismét a Lánchidat a forgalom számára. A lánchíd pilléreinek távolsága 202 méter.

Országház

 A Steindl Imre tervei alapján 1882 és 1902 között a Duna partjára épült országház egyike Európa legszebb épületeinek. Falai között ülésezik a magyar parlament, és itt kaptak helyet egyes kormányhivatalok is. A tökéletes szimmetriával épült, megjelenésében különböző építészeti stílusokat ötvöző Országház szerencsésen átvészelte a második világháborús harcokat és bombázásokat, és az elmúlt másfél évtizedben ismét a magyar demokrácia jelképévé vált.

Hunyadi család

 Az alacsony rangú katonából Európa egyik legjobb hadvezérévé vált Hunyadi János az 1456-os nándorfehérvári ütközetben aratott győzelmével évtizedekre gátat vetett a Török Birodalom európai terjeszkedésének. A királlyá választott fia, Mátyás, uralkodása alatt felvirágoztatta az országot, és bőkezűen támogatta a reneszánsz kultúrát.

Magyar kódexek

 A korabeli Magyarország területén lévő kolostorokban komoly kódexkészítő és –másoló tevékenység folyt a XII. századtól kezdve. A máig fennmaradt példányok közül a legértékesebb darabok a Pray-kódex, a Kézai Simon Gesta és az Anjou legendárium.

Magyar vizsla

 A rövidszőrű magyar vizsla tapasztalt vadászok véleménye szerint a vadászkutyák legügyesebb képviselője. Kimagaslóan intelligens, játékos, és könnyes tanítható állat. Világszerte tenyésztik. Annak dacára, hogy a legtöbben kedvtelésből tartják, a magyar vizsla igazán munka közben vadászatokon érzi jól magát.

Népi hangszer

 A tekerőlant a XIX. században került be Magyarországra, majd gyorsan elterjedt, és népi hangszerré vált. A legjellegzetesebb alkatrésze a kerék, amely tulajdonképpen nem más, mint egy gyantás felületű, végtelenített vonó. A tekerőlantban három, esetleg négy húr található, amelyek közül a középső a dallamot játszó prímhúr. A lant jellegzetes hangját a kísérő húrok zengése adja. A tekerőlant kerekét forgatóval hajtják a zenészek.

Népművészet

 A lakodalmas kulacs bor számára készített lapos kerámiaedény, amely már az ókorban is ismert volt. A magyar kulacsok többsége lakodalmas kulacs, amelyek mázzal vannak bevonva, és gazdagon díszítettek. Gyakran névvel is ellátták, és bordalt, verset, áldást, egyéb szöveget pingáltak rá.

Magyar puszta

Az Alföld peremén lévő Hortobágy egykor árvizes, mocsaras terület volt, de miután a Tiszát és a mellékfolyóit szabályozták, a mocsarak lecsapolták, kopár, szikes tájjá vált. Területén számos ritka növény, illetve madárfaj található, ezért 1973-ban természetvédelmi körzetté, 1999-ben pedig az UNESCO a világörökség részévé nyilvánították. Hortobágy ma fontos idegenforgalmi látványosság, ahol népviseletbe öltözött csikósok szórakoztatják a turistákat. A gémeskút a látványa hozzátartozik a puszta jellegzetes arculatához.

 Huszár

  A huszárok jelentették az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének legmozgékonyabb, egyszersmind legjobban képzett fegyvernemét. A könnyű kézifegyverekkel felszerelt, tapasztalt lovasok számos csatában bizonyították bátorságukat és rátermettségüket. Legfontosabb ismertetőjelük a sújtásokkal gazdagon díszített ruha, és a könnyű, görbe lovassági szabja.  

Forrás: Géczi Zoltán – Sipos Norbert: A Föld atlasza 2005