Hősök Tere

 Az Andrássy út végén 1894-ben még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút (Gloriette) állt. A tér létrejötte az 1896-ban megrendezett millenniumi ünnepségsorozathoz kapcsolódik, amely kapcsán az országgyűlés határozatot hozott egy olyan reprezentatív emlékmű megalkotására, amely méltó emléket állít a honfoglalásnak- és az azóta eltelt ezer évet is megörökíti. Az Ezredéves emlékmű helyszíneként, az Andrássy út lezárása céljából, az út végén található fás, ligetes, beépítetlen területet jelölték ki. A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ban épült Műcsarnok, Magyarországon az utolsó, eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű - mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai Zala György munkái). 1905-re felépült a két negyedkör alakú oszlop-csarnok és a közepén álló kőoszlop Gábriel ark-angyal szobrával. A szobor még elhelyezése előtt elnyerte a nagydíjat az 1900-as Párizsi Világkiállításon. 1912-re már a helyén állt Árpád vezér lovas szobra, a tizennégy királyszobor csak a húszas évek végére készült el. Ekkorra alkotta meg Zala György a honfoglaló vezérek szobrait is. A királyszobrok közül öt Árpád-házi uralkodót (I. István, I. László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla), másik öt Habsburg uralkodót ábárzolt - többek között Mária Teréziát és Ferenc Józsefet. Emellett a szoborcsoportban helyet kapott további négy kiemelkedő történelmi személyiségünk: Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. Az oszlopcsarnok négy alappillérén a háború és a béke, valamint tudomány és a művészet allegorikus bronzszobrait helyezték el. Az emlékművel együtt avatták fel az Árpád szobra elé helyezett Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét. A tér hivatalos elnevezése 1932. október 2-től Hősök tere. A II. világháborút követően a Habsburg-szobrokat eltávolították, és helyükre a magyar függetlenségi  küzdelmek vezetőinek szobrai és domborművei kerültek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. A Hősök Emlékkövét az Ismeretlen Katona sírjára cserélték ki. A Hősök tere mögött a festői Városliget szórakoztató és kulturális intézményei (az Állatkert, a Vidámpark, a Fővárosi Nagycirkusz, a Széchenyi Gyógyfürdő, a kis szigetre épített Vajdahunyad vára, a Mezőgazdasági és Közlekedési Múzeum, valamint a Petőfi Csarnok) a főváros legkedveltebb turistacélpontjai közé tartoznak. A Hősök tere és környéke, valamint az Andrássy út a Millenniumi Földalatti vasúttal  2002-ben vált  a világörökség részévé, így csatlakozva a Várnegyed és a Duna-part látképéhez az UNESCO Világörökség Bizottság listáján.

Forrás: Kisokos 2012/1 (Békéscsaba és környéke információs- és reklámkiadványa)

Kép: www.google.hu