A Duna-part látképe és a budai várnegyed

 Az 1987-ben a Világörökségi Listára felvett mintegy 60 hektárnyi terület a Margit-hídtól a Szabadság hídig terjed. A budai oldalon magában foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Cittadelával, valamint a Gellért fürdőt. A pesti oldalon a Dunaparti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek a legmarkánsabb épülete Steindl Imre Országháza, de kiemelkedik a Roosevelt téren a Magyar Tudományos Akadémia épülete, a Gresham-palota, a pesti Vigadó és a Belvárosi Plébánia-temlpom épülete is. Az e szakaszon látható négy Duna-híd (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd) szintén része a világörökségnek. A Budai Vár legtöbb lakó- és középülete ma műemlék. A Várnegyed központjában áll a főváros egyik legismertebb épülete, a Nagyboldogasszony- népszerűbb nevén Mátyás-templom. A Budavári Palota az ország egyik legjelentősebb kulturális központja: épületei adnak otthont a középkori vár-részeket magába foglaló Budapesti Történeti Múzeumnak, az Országos Széchenyi Könyvtárnak, a Magyar Nemzeti Galériának és a Ludwig Múzeumnak. Az ország első kőszínháza, a Várszínház is az épületegyütteshez tartozik.

Az Andrássy út és a történelmi környezete

 Az Andrássy út és a történelmi környezete - melyet 1872-ben kezdtek építeni és 1885-ben adtak át ünnepélyesen - 2002-ben került fel a Világörökség Listára. A sugárút a Budapestből világvárost alkotó korszak elektikus építészeti csúcspontja, a XIX. század második fele építészeti stílusainak galériája. A neoreneszánsz stílus dominál, de találunk neo-barokk. klasszicista, szecessziós és romantikus épületeket is. Az Andrássy út jelenti az összekötést a dinamikus belváros és a Városliget zöldje között, amit hármas tagolásával is nagyon jól érzékeltet: bérpalotákkal, széles belvárosi főútként indul, majd fokozatosan tágul, lazul, zöldül, és villákkal szegélyezett fasorrá terebélyesedve torkollik a Hősök terébe. A sugárút nevezetessége a Millenniumi Földalatti Vasút is, a kontinens első, a világ második földalattija.

Az UNESCO 1972-ben alapított Világörökség Programjának célja az emberiség kulturális és természeti örökségeinek nyilvántartásba vétele (Világörökségi Lista). A programban résztvevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára. Budapesti helyszín először 1987-ben került a listára.

Forrás: Kisokos 2012/1 (Békéscsaba és környéke információs- és reklámkiadványa)

Képek: www.google.hu