Amikor megláttam a cikket a RiverRide-ról, valamiért nagyon felvillanyozott az ötlet, hogy részt vehetnék egy ilyen kis busz+hajóúton, ezért azonnal intézkedtem, hogy megteremtsem a nyerés lehetőségének feltételeit.
ÉS NYERTEM!
Annyira örültem! Eleve, nyerni olyan szuper, de erről majd külön "bejegyezek" valamikor.
A találkahelyen várakozva azon spekuláltam, vajon kik jönnek még, lesz-e ismerős. És akkor megláttam Őt. A Kalauz Bácsit. Rögtön felsimertem, persze azért a gyengébbek kedvéért feldobott egy veledutaztamos kitűzőt :) Így hát együtt vártuk a többieket, kitartóan, és hisztiek vagy sem, a többiek nem jöttek el. Senki.
Itt meg kell álljak egy kis kitérőre, mert ez engem felháborított. Ha nem nyertem volna és más "nyeri el előlem" a jegyet, és ennek tetejébe nem jön el, ezáltal értelmetlenül csúszok le egy jó lehetőségről... hát az gáz.
Legalább egy visszajelzést lehetne ilyenkor dobni, hogy "kösz tudok róla, hogy nyertem, de nem kell a jegy", hogy más mehessen, aki talán tényleg szeretne. Ez így egyáltalán nem fair.
No mindegy, maga a vízibuszozás szuper volt, egészen vicces dolog szülővárosomban magasról nézelődni és vigyorogva nézni, ahogy mások mosolyra fakadnak a jókedvű busz láttán, lefotózzák, integetnek nekünk.
Sok új információt megtudtam, melyik épület miért egyedülálló az országban, a kontinensen, a világon.
És mindez még semmi, de vajon milyen lesz belehajtani a vízbe? :)

Mikor odaértünk a pesti alsó rakpart külön a busz számára rámpásított részére, a "földi-és víziutaskísérő" kinevezte a buszsofőrt hajóskapitánnyá, és elindította az Űrodüsszeia2000 robosztus zenéjét, hogy fokozza a hatást.
Nagyon-nagyon mókás volt.
A hajó -mert innentől így funkcionált- jóval hangosabban és lassabban haladt, mint a busz. Megcsodáltuk a Duna két oldalán látható épületeket, megteltünk újabb információkkal és történetekkel, felváltva angol majd magyar nyelven.

A vízből kihajtva Vangelisnek köszönhetően meghódítottuk a Paradicsomot és visszatértünk a Vígadó térre, épségben, új élménnyel gazdagodva.
Szóval nagyon szépen köszönöm az élményt, és továbbra is arra buzdítok mindenkit, hogy aktívkodjon, lelkesedjen, játsszon, pályázzon. Nem ér csak úgy mutogatni másra, hogy "bezzeg neked mázlid van", tenni is kell érte, hogy utat találjon hozzád a szerencse! :)