Kivettem egy albérletet abban a városban, ahol holnaptól fogok lakni. Még nem szedegettem össze a cumót, amit magammal fogok vinni. Tegnap átmentem a lakásba, amelynek előző lakója megígérte, hogy kitakarítja, mielőtt elmennek. A liftből kiérve azon nyomban egy nagy fekete szemeteszák kívánt szép jó napot. Gondoltam magamban, jól kezdődik, de azért reménykedtem benne, hogy a lakásban nem ez a látvány fog fogadni. Hát...a remény hal meg utoljára, valamint tévedni...az is emberi dolog. Ugyanakkor gondolta, ha az előző lakónak ilyen fogalmai vannak a tisztaságról, mint ami bent fogadott, akkor jó lesz bevásárolni. Domestost, wc tisztítót, lefolyótisztítót, rovarirtót első körben. De került új zuhanyrózsa és új WC ülőke is, ki tudja...Meg persze egy nagy tekercs szemetes zsák. A későbbiekben ebből meg is telt egy-két példány. A fürdőszoba kitakarítása folytán derült ki az, hogy a zuhanytálca egy helyen folyik. Nem javíthatatlan, kedden megcsinálom. Benéztem az ágyneműtartóba, hát nézem, mik ezek a foltok? Karmolásnyomok hmm....a szaga alapján macskapisi volt. A karmoásnyomok az ágyneműtartóban erre engedtek következtetni. KÁvéfolt a matrac alján, már ,eg sem lepődtem. Bár...szeretném elhinni, hogy kávé, ezért ezt is szuggeráltam magamba. Az amúgy nagyon szép szőnyegen is van egy gyanús folt. Kiderült, az előző lanak cicája volt, így már minden világos. Hát, nekem se kutyám se macskám. Semmi.

Nem rossz ez a lakás, a haldokló szekrénysortól meg a szivárgó zuhanytól eltekintve semmi gáz vele, lehetett volna sokkal rosszabb is.

Nehéz volt otthagyni a szeretett szakaszom. Most bosszant, de megpróbálok megbékélni a dologgal, mert nincs más választásom...