Most aztán fel van adva a lecke. 46 óra múlva választ kell adnom egy - számomra súlyos - kérdésre egy ajánlatra való igen vagy nem formájában. Menjek vagy ne menjek? Bevállaljam vagy ne? Pár héttel ezelőtt úgy éreztem, hogy már mennék is, és tartottam attól, hogy nem kapok visszajelzést, hogy mehetek, és ott fogok megpenészedni, ahol vagyok. MOst itt a lehetőség, amit ha nem használok ki, tényleg ott fogok megpenészedni, ahol vagyok. Egyszer van Budán kutyavásár. Eltünhetnék a környékről is. 200 km-re arról a helyről, ahova semmi nem köt, és ahol nagyságrendekkel több olyan pillanat volt, amit gyűlöltem, mint ami jó volt...Ki tudja, hogy ha meglesz az önállósító, utána kikerülhetnék oda, ahol nagyon szeretek lenni.....csak az a baj, hogy az eddigi sz@r bűze ott is érződik, ahová maradásom és jó néhány doboz Lexarom tabletta magamhoz vétele esetén kikerülnék - ha maradok. A pénz ugyanaz, mint az új helyen, a feladat is. A légkör és a felelősség súlya viszont más. Eddig csak szentségeltem, káromkodtam, visítottam, hogy én nem akarok így itt maradni.Lelkileg kezdtem már teljesen tönkremenni. Aztán most hirtelen átkerültem a tagadás állapotába. Biztos változni fog, türelem, biztos jó lesz majd.......

De mitől lenne jobb?? Mirel nézz már tükörbe, hogy nézel ki! Mi lett veled az elmúlt évben, nem volt elég? Nem elég, hogy képtelen vagy lazítani, nem mosolyogsz, holott ezelőtt nem sokkal állandóan nevettél, marhultál, jókedvű voltál. Szükséged van erre? Fog változni a helyzet?  Egyelőre nincs rá túl nagy esély. Nézz magadba, nem bírod elviselni az oktalan szemétkedést, piszkálódást és a gerinctelen intrikákat, főleg azt, hogy haszontalannak érzed magad, mert valaki félti a helyét tőled, minden ok nélkül... Teljesen befordultál, már nem keresed a barátaidat, nem hívod őket, ők meg nem tudják mire vélni az eltünésedet, mert semmit nem tudnak rólad! Holott nem a világ végére költöztél, csak egy órányira az eddigi felállítási helyedtől! Beszari vagy, nem mersz váltani annak ellenére, hogy a jelen helyzet egyáltalán nem tetszik, és nem sok reális esély van arra, hogy ez egyhamar jó irányba fog változni, ha ittmaradsz! A kinti közeget imádod, de a szemétkedés itt is utolér, hiszen annak nem számít a kilométer!

Még nem mondtam igent, de ez egy olyan döntés lesz, amit fel kell vállalni. Ilyen zilált lelkiállapotban ez nem lesz egyszerű feladat. Életemben először írásban számbaveszem az előnyöket, a hátrányokat egyik és másik esetben. Soha nem csináltam még ilyet, na de ártani nem fog, aztán hátha valamire jutok vele, lássuk!

Jelenlegi állapot előnyei:

• Közel van ahhoz a helyhez, ahol felnőttem
• Frekventált, nemzetközi, igénybevett
• Felújították, más kérdés a munka minősége
• A kinti csapatért bármely végtagomat tűzbe raknám
• Pörgés, sok feladat - bár ez sok méreggel, felelősséggel is jár

A hátrányok:

• A rendszeres helyem nem ott van, amiről szó volt, hanem egy órányi utazásra onnan - messzebb
• Se kutyám se macskám annak a helynek a környékén
• Olyan emberekkel vagyok összezárva, akiknek a viselkedése minenki másnál kiveri a biztosítékot
• A helyzet javulására semmi reményt nem látok
• Bizonytalanság egy utálatos feladat végzését illetően, amire esély nincs, hogy rendesen megmutassák
• Az arra hívatottak nem állnak túl jól ahhoz, ha az ember tanulni, fejlődni szeretne
• Kénytelenség, kelletlenség
• Baszogatás hülyeségekért annak ellenére, hogy a feladatok el vannak végezve
• A mellékkukacok jelenléte, akik szereztek már nekem néhány kellemetlen napot
• Az ember semmi pozitív visszajelzést nem kap egy sikeres szakvizsga után, pláne biztatást, tanácsot, segítséget, útmutatást, esetleg kikérdezést, ami eléggé érdekes egy betanulási időszakban
• Nem bíznak rám semmit, nem mutatnak meg semmit abból, amit a jövőben önállóan kellene végeznem
• Ha visszakerülök oda, ahol nagyon szeretek lenni, akkor meg itthonról nem bírok elszabadulni, mert az nem érv, hogy jóval túl a húszon önálló életet szretnék élni, nem a szüleim nyakán, márpedig otthon is zavarok...
• Ha kimegyek, attól még a vezetőség ugyanaz marad

 A felkínált ajánlat előnyei, amiket eddig látok:

• Nagyon tetszett korábban a hely
• Utána kérdeztem - normális közeg
• Hagyják az embert fejlődni, segítik benne
• Kevésbé igénybevett, nyugisabb hely
• Az előzőleg hátrányként említett utálatos feladat bizonytalansága itt nem áll fent, mert itt mindenképpen csinálnom kellene - de azt mondták, hogy ha nem megy, akkor is kellek oda. A dolog meg részben felfogás kérdése
• Nem kellene egy kóterben laknom

Ami hátrányos:

• Jobban kiesik, mint a jelenlegi helyem
• Kérdés, nem túl nyugis-e
• Lehet, célszerű lenne beruháznom egy autóra, de ez nem biztos, hogy hátrány.

Ami azt illeti, talán kcisit közelebb kerültem a döntéshez - de nem tudom. A lelki nyugalmam többet ér, mint az elit hely.

Most körülbelül úgy érzem magam, mint az a Mari, akiről a Quimby énekelt...Belekombinálva az ébredő Don Quijotét.