Utoljára 4 éves koromban, 1983-ban töltöttem Los Angelesben 9 hónapot, köszönhetően édesapám kinti munkájának. Igen, azon szerencsések egyike vagyok kis hazánkban, aki etetett sirályt Santa Monicában, látta Hollywoodot, és volt a San Diegoi állatkertben.

Azóta is elképesztő nosztalgiával nézem az amerikából beáramló sorozatokat, még 5 évvel ezelőtt is láttam olyan sorozatot, ami közel 20 éve ment ott újként, mikor kint voltunk.

Még mindig él kint pár rokonunk, sokszor skypeolunk velük és mindig elmondják, most már ott sem olyan rózsás a helyzet. De bennem mai napig él a fish&chips illatának emléke és az a hihetetlen bőség és vásári forgatag, ami csak ott és csak akkor volt érezhető.

Ti voltatok már Amerikában?

Hihetetlen, hogy a távolság valahogy mindent megszépít. Az amerikaiak Európába és Párizsba vágyódnak, míg az Európaiak pedig Amerikába. Sokáig azt gondoltam, hogy ez a kivagyiság egyik formája, de rá kellett jönnöm, hogy minél messzebb vagyunk szülőhazánktól, annál inkább tudjuk értékelni a kulturális különbségeket, és annál jobban tud hiányozni egy finom lecsó...

Na megyek is vacsorázni, ha tetszett, majd folytatom :-)