Jó helyen dolgozom azt mondják. Szerintem egy Bikini számot alapul véve ez nem így van ("Mindegy csak dolgozni ne kelljen..."). A munka mindig munka marad, ezért is vagyok kiakadva amikor valaki azt mondja: "Jó munkát!" MI VAN? Munka...jó? Ez ugyanolyan mély filozófiai probléma mint: "Jó reggelt!" ugyanis ez is önmagában egy paradoxon. Reggel akkor jó már nem lehet, ha ezt valaki mondja (az ember párján kívül), ugyanis a jó reggel nálam az ágyban-hentergésnél kezdődik. Nah mindegy nem filozofálok tovább. Szóval metró... hát igen a metróban/metróval jó dolgozni én szeretek. Felelősségteljes, de szeretek. Más világ, teljesen más, és téves elképzelései vannak az embereknek bizonyos dolgokról. És igen (tudom éssel nem kezdünk mondatot) itt jó is dolgozni. Ez a munka nekem hobbi szintű dolog, hozzáteszem sok kollegának. Persze mint minden más munkában itt is vannak olyan teendők amik nem feltétlen szimpatikusak nekem sem. Ilyen például az olykor túlkomplikált adminisztráció, a napi 7 kör (14 menet) 6:30 perc alatt, kevésbé szocializálódott, és utazási kultúra nélkül élő utasok, vonathibák... Most lesz szép új kocsiszínünk, mert folyamatosan újítják felfele, ezért kicsit változatosabb az életünk, visszük általfele esténként a kis szerelvényeinket a Kőérbe, vagy Határra aludni. A blog bejegyzésem címe pontosan egy ilyen bejelntkezés É-D-re. Abszolút agyhalál: Határnál 23 óra körül, 5 kocsis szerelvény lekapcsolt világítással, bezárt ajtókkal, középső tároló vágányon, mi a Köki fele néző vezetőfülkéből szállunk ki, és odajön egy utas, hogy: "Ez megy a Nagyvárad fele?". Most erre mit mondjak? "Persze uram, holnap reggel 5:23-kor, kérem szíves türelmét." Vannak ilyenek, de ezt pozitívan kell felfogni, és röhögni kell egy jót az egészen. É-D is más világ, tetszős, de más, lepusztultabb, de más... hangulata az van. Mostanában viszont mindannyian butuskán és értetlenül szemléljük a küzdést az Alstommal. Nem értjük, senki nem érti... mi lesz ebből? Mi lesz az M2-vel... Ne is kérdezzétek mert nem tudom, talán back up for the sender? Majd elválik, mint tapéta a beázott faltól... Egyelőre koncentráljunk a saját dolgunkra. Nekem holnap is egy átlagos nap, 5 kör, 13:58-as kezdés, 21:34-es végzés. Vezetőmmel leszek, elmúlik gyorsan az idő, egyszóval olyan mintha hobbizni járnék be, pedig dolgozom. Érdekes, mert eleinte kicsit másképp álltam ehhez hozzá, mint olvashattátok az előző blogbejegyzésemben. Így benne lenni tényleg egy áldott dolog, és mivel tudom milyen olyan helyen dolgozni ahogy éjjel nappal ba*****ják az embert, megbecsülöm ezt a helyet. Ugyan nem Nok**ás doboznyi pénzt utalnak át minden hó elején, de éhen sem halok... remélem. Mindenesetre meggazdagodni nem fogok, de garantálom Nektek, hogy akik itt dolgoznak mind remek emberek, és mind szívvel lélekkel teszi azt amit én nap mint nap: Vezetik ezeket a már több éve nyugdíjba ment öreg vasakat. Ők sem a pénz miatt teszik, hanem mert szeretik.
Saját mondás alapján tudnám ezt a legjobban kifejezni: A metrót nem lehet szeretni, a metró vagy az életed része, vagy 1 hónap alatt kilépsz, és örökre utálni fogod.
És végül a sörreklám átírva: Szeretem az alagutat, szeretem az orosz metrót, szeretem a zajos déli kihúzót, szeretem a 825V-ot, szeretem a KSZ-t, szeretem a 3:55-ös kezdést... 2-es metró én így szeretlek!!!
Ezzel a két okosnak vélt gondolattal búcsúznék egyelőre.
Szevasztok!