Az igendesign megoldotta a leülés problémáját a tömegközlekedési járatokon. Mostantól ne aggódj, ha épp nincs ülőhely, van megoldás egy igen kreatív és egyszerű módon!

Véletlenül ráakadtunk egy olyan klipre, ahol a jó zene mellett tökéletesen megkaptuk a veledutaztam életérzést!

Reméljük Nektek is jó kedvetek lesz tőle, legalább 2 percre...

Sosem tudhatod, mivel fog megjutalmazni a Veledutaztam...

Én egy tucat jutalomfalatot kaptam. Reményt. Szórakozást. Figyelmet. Új ismerősöket, új barátokat. Beszélgetőtársakat. Információt. Szívmelengető gondolatokat. Bögrét. Kitűzőt.  Végül, mégis elsőként, egy hatalmas esélyt a boldogsághoz:  a kedvesem. ..és a lehetőséget, hogy ezt megosszam Veled.

A regisztrálásomat követő néhány hónapban egyre aktívabban járattam az ujjaimat a billentyűzeten. Beszélgettem a chatfalon az online tagokkal, gyűjtöttem az ismerősöket, leveleket váltottam néhányatokkal. Olvastam a blogbejegyzéseket, sok helyen nyomot hagytam magam után. Dobáltam a mosolyokat úton-útfélen.

Egyszer aztán meghívást kaptam a lányok interjújára. Meglepődtem, de nagyon izgatottan vártam a találkozást.

A megbeszélt időpont előtt 20 perccel sikerült megérkeznem a találka helyszínére. Izgultam, hogy megismerem-e a többieket. Aztán megláttam egy ismerős arcot. Olvastam már több blogbejegyzését, profiloldalán néztem a bemutatkozó szövegét, és emlékeztem, hogy több lány is ecsetelte, melyik a kedvenc képe róla. De még sosem beszélgettem vele. Hát, eljött a pillanat:
„Szia, én vagyok a Nagymosoly"-mondtam szinte énekelve.

Kezet nyújtottam, megszorítottuk egymás kezét. Közben megkaptam, hogy neki van rendes neve is...
Ha anime-figura lettem volna, megjelent volna a vízcsepp a fejem mellett.

No de ugye változatlanul volt még vagy 10 perc a találkozóig, felvetette, hogy húzódjunk be a hideg elől a vásárcsarnokba. Nekiindultunk hát, és sietős léptekkel haladva kerestük a csarnoknak azt a szegletét, ahol egy fokkal is melegebb van, mint odakint. Nem találtunk ilyet. Cserébe közben megtudtunk egymásról pár dolgot: ki hol dolgozik, mit tanul vagy nem tanul, és mik a jövőbeni tervek. Feladtuk a meleg reményét, kimentünk a többiekhez.

Az interjún megmosolyogtatott, mikor előszedte az összehajtogatott papírlapot, amire a precízen előkészített kérdéseit nyomtatta. Tetszettek a meglátásai és ahogy mosolygott. Látni véltem rajta, hogy az én válaszaimra jobban figyel. Aztán egy idő után meghallottam a fejemben a motoszkálást: „hé, neked tetszik ez a fiú!". Elhessegettem a gondolatot, mondván biztos agyamra ment a 8 hónap egyedüllét. ... És bár a kettő nem zárja ki egymást, mégiscsak felvette a kapcsolatot velem. Beszélgettünk sokat. Többet. Még többet. Meséltem neki, hogy előadásunk közeleg a társulatunkkal, megígérte, hogy eljön megnézni.

Az interjút követő héten egy nap én ráértem és unatkoztam, ő pont végzett a munkájával, találkoztunk hát és beültünk egy teaházba. Kapásból beleborította az itallapokat a mellettünk lévő beépített halastóba, imádnivaló jelenet volt! Ő meglepődött, hogy ilyen történt vele, én meg megörültem, hogy nem csak velem történnek ilyenek.

Beszélgettünk. Figyeltem őt, és meg voltam zavarodva. Nem láttam rajta, hogy tetszenék neki! Nem tudtam olvasni a szeméből! Végzetes hiányosság...

Aztán utunk végén felvetette, hogy a hétvégi előadás után üljünk be valahova meginni valamit. Na, itt vesztettem el a hitet, hogy bármit is tudnék a férfiakról. Már számítottam rá, hogy majd valami ürüggyel lemondja az előadást, de nemhogy megerősítette, még utána is látni szeretne. Pedig ha tudná, hogy az előadásban majdnem agyonverve, vörös-lila foltosra sminkelve, megkötözve, hörögve fogok tündökölni....

És ott volt. És megvárt. A Kolibri Pincében iszogattunk és beszélgettünk vagy 3 órán át. Meg akartuk ezt ismételni, csak helyét nem találtuk a következő találkánknak. Igen, ez az a pályázat, amit a blogomban indítottunk, az üveg borért, ami „életét áldozta", hogy nekünk jó esténk legyen.

Azóta pedig séta, filmnézés, sushi, kiállítás, 57.számú italbolt, kávézás, mozi...

Nagymosoly és northwood együtt utazik tovább.

Hát, Kedves Olvasó, ha valamiért, hát EZÉRT megéri aktívnak lenni!

Napjainkban a közösség fogalma egyre inkább átértékelődik. Ahogy napi rutinná vált a munkába, iskolába utazás, és az ott szövődő alkalmi/hosszan tartó ismeretségek, úgy egyre több időt töltünk a plázákban, bevásárlóközpontokban is. Ma már egyáltalán nem szokatlan az egymás ajkán szó szerint csüngő tizenéves padon ülő emok, és a huszonéves szökőkútnál ücsörgő idősek látványa.

De vajon a hipermarketek, a CORA, Auchan, Lidl, Tesco milyen alternatívákat kínálnak egymás megismerésére? Az első hallásra a kissé bizarr ötlet talán nem is annyira elképzelhetetlen!

Az agresszív

 A megismerni kívánt személlyel folyamatosan szemben haladva, állandóan keresztezed bevásárlókocsija útját, tettetve, hogy te valójában a termékekre figyelsz. A harmadik szembemenetnél egy óvatos ütközéssel irányíthatod magadra figyelmét. Vigyázat, nem dodzsem a bevásárlókocsi!

Az érdeklődő

A bevásárlókocsi tartalma olyan, mint egy gyorsan összetákolt önéletrajz. Megtudhatod a tartalmából, hogy a szimpatikus fiatalember/hölgy bulit rendez/alkoholista, vegán vagy húsimádó, milyen parfümöt használ, van-e gyereke és azok milyen korúak, és így tovább. Vannak a pedáns/rendmániás vásárlók, és a bájos szeleburdik. Vigyázat, ne a  a pénztárca vastagságát akarjuk saccolgatni, ez nem erről szól. Ráadásul nem biztos hogy szegény, aki csak kosárral jár, lehet hogy csak takarékos. Ha szimpatikus vásárlóra leltünk, máris adhatjuk az ártatlant. Több módszer létezik a megismerkedésre: gyengén látok, elolvasná? / láttam ezt a terméket a kosarában, Ön szerint nekem is segítene? és hasonlók.

Az ügyetlen

A pénztárnál helyezkedjünk úgy, hogy elé kerüljünk a sorban. Látszólag ne vegyünk róla tudomást, de a kipakolásnál kövessünk el mindent, hogy felkeltsük figyelmét. Ha már semmi nem segít, vessük le az álcát, és hívjuk meg egy kávéra (nők is hívhatnak meg férfit!), vagy adjunk neki egy veledutaztam matricát. Utána már csak egymás mellé kell ülni a CORA buszon és mehet az ismerkedés :-)

Nem kedves olvasók, nem tervezzük a www.veledvásároltam.hu  elindítását...

Tudtad, hogy a Riverride vizibusza vasárnaponként 17.00 órakor magyar nyelven is tart városnéző túrát?

Nyomtasd ki veledutaztam kedvezménykártyádat, mivel most ezzel az amúgy is kedvező 4500 Forintos árból még 10% kedvezményt kaphatsz. Ragadd meg a lehetőséget március végéig!

Eddig választhattál, hogy szép fővárosunkat négy keréken járod be, vagy inkább egy sétahajó fedélzetéről csodálod.

Mostantól nem kell döntened:
A RiverRide olyan különleges városnéző túra, amelyen egy kényelmes ülésből tekintheted meg Budapest nevezetességeit, előbb a nyüzsgő utcákon haladva, majd - egy-két utitárs halk sikolyától kísérve - egyik pillanatról a másikra a folyó habjai közé csobbanva. Budapest a Duna nélkül nem is lenne Budapest, és aki egyszer is próbálta, sosem felejti el, milyen kellemes ezüstös hullámain ringva gyönyörködni a város panorámájában. Ám egy luxusbusz fedélzetén utazva az élmény még különlegesebb. A vízi kaland után pedig, visszakapaszkodva a rakpartra, ismét a világvárosi forgatagban találjuk magunkat.

Kipróbálod?

A Veledutaztam termékek személyesen meg- és átvehetőek az Ajándék Stúdióban!

Cím: Budapest, XIII.ker., Visegrádi u. 5/b  (Nyugati tér mellett)
Telefon: +36 - 20 - 333 - 6833
Nyitvatartás: H-P: 9-19 Sz: 9-13

Nyomtasd ki kuponodat és váltsd be személyesen a veledutaztam ajándékaira, vagy ha még nem jöttek össze pontjaid, de szeretnél veledutaztam ajándékot, vásárold meg!

Veledutaztam bögre: 1000 Ft , Veledutaztam kitűző: 500 Ft, Veledutaztam matrica: 100 Ft

A Veledutaztam relikviákon túl komoly ajándékoktól a vicces dolgokig több száz termék közül válogathatsz, érdemes betérni! Amit még megtalálsz: üdítő italok, borok, különleges italok, édesség.

Segítségül egy térkép az idejutáshoz:

Nagyobb térképre váltás

Kedvezménykártyával kapcsolatos információk

Veledutaztam az iwiwen

Szeretnénk megajándékozni benneteket

Szerelem útjain

Ismerkedési tanácsok

További híreink